Kezdőoldal

Mielőtt rátérnénk az Egyesült Államok LovebBridge-zsel zajló válogató versenyére, néhány szó az olaszokról, még ha nem is látom tisztán, mi hogyan és miért. Mindnyájan emlékszünk rá, hogy az Bermuda-kupa európai selejtezőjén az olasz csapatban játszott volna Fulvio Fantoni, akit a világszövetség csalás miatt öt évre eltiltott a versenyzéstől, de akit a svájci székhelyű Nemzetközi Sportbíróság részben fölmentett. Fulvio így is kivárta az öt évet, és akceptálta, hogy ne játsszon csaló partnerével, Claudio Nunesszel.

A Nickell csapat – Nick Nickell–Ralph Katz, Bobby Levin–Steve Weinstein, Eric Greco–Geoff Hampson – lesz az Egyesült Államok első számú válogatottja jövő tavasszal az olaszországi világbajnokságon (Bermuda-kupán). A 120 leosztásos döntőben 220–199-re győzött a változó párosításban játszó Spector – Kevin Bathurst, John Hurd, John Kranyak, Warren Spector, Gavin Wolpert – ellen.

Már csak két csapatból lehet az első számú amerikai válogatott a jövő évi világbajnokságon.
A 120 leosztásos elődöntő egyik meccsén a Nickellnek nem is kellett minden partit lejátszania. Hat forduló után 237–112-es állásnál Hillék feladták a küzdelmet. A Spector–Fleisher-meccs eleinte szorosabban alakult. Két forduló (30 játszma) után a Fleisher vezetett 66–50-re. Az első nap után 109–108 volt az állás a Spector javára. A második nap első három fordulója a Spectoré volt. Annyira, hogy hiába nyerte meg az utolsó 15 játszmát 44–10-re az ellenfél, a Spector 231–191-re győzött.

Csapatversenyen a gémre koncentrálj! Gémig agresszíven, utána óvatosan – hallom az örök érvényű tanácsot. Az I/B 5. fordulójából két parti következik – ahol nem a gém magasságán küzdöttünk.

Lement két nap az amerikai válogatóverseny LoveBridge bevetésével zajló döntőjéből. Négy csapat maradt állva. Igazából nem történt nagy meglepetés. A két sokkal esélyesebb csapat, a Nickell és a Fleisher legyőzte ellenfelét (a Donnert és a Gút). Az egyenlő erőket felvonultató másik két meccsen pedig ki kellett esnie két csapatnak. A Meckstrothtal felálló Levine vesztett a Spectorral szemben, a Hill pedig legyőzte a Bramleyt.

Az ötödik (jó, a másodosztálynak a negyedik) fordulóval folytatódott a csapatbajnokság. Az első osztályban a forduló rangadója mindenképp a két jelenlegi dobogós, azaz a fő esélyes GAMAX és az „online mester” P-T között zajlott, azonban rendeztek egy izgalmasnak ígérkező Visoft–Elastron meccset is – nem a hazaiakon múlt, hogy nem lett az.

A Kibic népszerű versenye ezúttal augusztus legvégére – szeptember elejére húzódott át. A nyitó IMP-páros után tettem fel nagymester barátomnak kérdéseket, ő hogyan licitálta volna a lapjaimat.

A USBC (United States Bridge Championship) az amerikai válogatóverseny. A győztes (USA1) és a második helyezett (USA2) képviselheti az Amerikai Egyesült Államokat a világbajnokságon – mind a négy kategóriában (nyílt, női, vegyes, szenior). Ez az egyik, ha nem „a” legnagyobb presztízsű verseny az Egyesült Államokban, a bridzs legnagyobb nemzeti közösségében. A versenyt nem az ACBL (American Contract Bridge League), a klubokért és az ún. Nationalsökért felelős bridzsszövetség rendezi, hanem a USBF (United States Bridge Federation), amely tevékenységének ez a bajnokság áll a fókuszában. A jövő évi világbajnokság amerikai selejtezőjének végjátéka kedden indul – és LoveBridge-en játsszák.

Hej, régi Népstadionbeli kettős rangadók! Ezeket próbálta felidézni a rendezőség bizonyára, amikor keddre és szerdára is fordulót írt ki erre a hétre. Nos, ez csak részben sikerült: bár kedden (szinte) mindenki asztalhoz ült, szerdán a mezőny alig fele játszott: az I/A-ban 6-ból 2, az I/B-ben 8-ból 4 meccset halasztottak. A II. osztályban csak hétfőn volt forduló, ők tudnak majd az IBBF hetében is játszani.

Egy hét szünet után folytatódott a csapatbajnokság mindhárom osztályban. Fókuszunk szokás szerint az I/A, azonban olvashatók partik a többi osztályból is. Az első osztályban talán a szezon legnagyobb rangadóját játszották, hiszen évek óta ez a két csapat küzd a döntőkben többnyire: a Galim–GAMAX meccsről van szó, természetesen.